Mi az a CLT?

A CLT (Cross Laminated Timber, X-Lam, vagy BBS) több egymásra merőlegesen elforgatott fenyő deszka rétegből összeragasztott tömörfa panel. Az elforgatott rétegeknek köszönhetően az így létrejött újfajta alapanyag mérettartó, rendkívül erős, de mégis ~95%-ben természetes fa. Az általunk választott gyártók felhasznált alapanyagai PEFC (Link1, Link2) által minősített, fenntartható erdőgazdaságokból származnak.

A CLT panelek akár 3,5m×16m-es méretben is gyárthatók, de a standard közúti szállíthatóság érdekében érdemes a tervezéskor a 2,95×13m-es méreten belül maradni. Vastagságuk 6cm-től 28-ig terjed, melyek készülhetnek 3, 5, vagy 7 rétegből. Ezen adatok gyártónként eltérőek.  Mindkét oldalán külön-külön az utolsó réteg felülete és faanyag fajtája is választható, így akár látszó minőségben is kérhető.

A standard méretben gyártott panelekből az általunk készített 3D gyártmánytervek alapján CNC gépek segítségével pontos méretre vágják az alkatrészeket, így alakulnak ki a fal, födém, vagy tetőpanelek. CLT technológiával tervezhetők és kivitelezhetők lakossági, passzív, közületi és ipari épületek is.

Milyen előnyökkel jár?

A számítógép vezérelt gyártás szabad formák kialakítását és milliméter pontosan kivitelezést tesz lehetővé. A CLT panel az egymásra merőleges rétegeknek köszönhetően a vasbetonhoz hasonlóan, két irányban teherhordó szerkezetként is tud viselkedni, viszont a súlya lényegesen kisebb, csak 400-500kg/m³. Alkalmas konzolos szerkezetek kialakítására, illetve nagy fesztávok esetén a CLT födémpanel ötvözhető rétegragasztott fa födémgerendákkal (Rib Elements), vagy betonnal (Timber-Concrete Composite), vagy acél áthidalókkal is, így szabad kezet adva a tervezőknek. Magas épületek esetében fontos megemlíteni, hogy a CLT szerkezetek alkalmasak földrengésálló épületek tervezésére is.

A tűzállóság fokozható burkolatokkal és felületkezelő anyagokkal is, ám a faanyag az acéllal ellentétben felületkezelés nélkül is jól méretezhető tűzhatásra. A fenyőfa elszenesedési ideje ~1mm/perc, így a szerkezeti vastagság növelésével könnyedén elérhető 30, 60, 90, vagy akár 120 perces tűzállóság is. (Link1, Link2)

Az 5 rétegű CLT panelek már önmagukban légzáróak, de nem párazáróak! A klasszikus gerendaházakhoz hasonlóan a faanyag a beltérből magas páratartalom esetén felvesz, majd alacsony páratartalom esetén lead nedvességet, így képes nagyban hozzájárul az otthonunk kellemes klímájához, mondhatni lélegzik.

A faanyag, más szerkezeti anyagokhoz képest, mint az acél, beton, vagy a tégla lényegesen jobb hőszigetelő. A vékony szelvényekből készülő acél házaknak lényegében nincs, a hagyományos tégla és beton épületeknek pedig hatalmas hőtároló tömegük van. A CLT az 400-500kg/m³-es térfogatsúlyának köszönhetően van hőtároló képessége ám ez nem túlzó mértékű. A hőtároló képesség segít a kellemes klíma biztosításában, egészen addig amíg át nem hűlnek, vagy melegszenek a falak, miután már a szerkezet felfűtésére, vagy lehűtésére kell pazarolni az energiát. Ebben az esetben minél nagyobb a tömeg, annál több energia kell.

A CLT szerkezetek téli körülmények között is építhetőek és száradási időkkel sem kell kalkulálni. A precíz üzemi előregyártás és a gyors és pontos szerkezetépítés önmagában is előny, ám ezzel egy további előnye is jár. A tervek alapján előrendelhetőek az alapanyagok, ez az építési időt is rövidíti, mivel nem szükséges helyszíni felmérés, illetve az építési idő alatti áremelkedés kockázatát is lényegesen csökkenti. A projekt időben és költségekben is kalkulálhatóbbá válik és lecsökken az élőmunka kockázata.

Mire kell figyelni a tervezéskor?

A CLT szerkezetek tervezése ugyan úgy magasfokú tájékozottságot és tapasztalatot igényel, mint bármely más szerkezet is. Mint minden technológiának megvannak az előnyei és hátrányai, így itt is fontos, hogy tisztában legyünk ezekkel és olyan szerkezeteket, rétegeket, csomópontokat ne tervezzünk ami az adott technológiának kedvezőtlen és ugyan így, tudjuk kihasználni a technológia előnyeit is. A CLT gyártók (MM Holz, Binderholz, KLH, X-Lam) is eltérő standardeket alakítanak ki, mint ahogy ez bármely technológiánál előfordul. A tégla, vagy zsalukő méret is eltérő lehet egyes gyártóknál, itt is a standard panel méretek eltérőek gyártónként. Amennyiben nem kívánunk felesleges hulladékot termelni és ezzel drágítani az adott projektet, érdemes a tervezési fázisban optimalizálni az épület méreteit, mivel lehet, hogy pár centis odébb mozgatással elkerülhető a nagyobb mennyiségű hulladék képződés. Ehhez tapasztalt és jól informált csapat kell, ahol az építész, statikus és gyártmánytervező is egy irányba húzza a szekeret és mind érti a dolgát. Hagyományos szerkezeteknél ezt a csapatot talán könnyebb megtalálni, ugyanis abban a közegben magasabb az általános képzettség és tapasztalat, mint a faszerkezetek és főleg a CLT világában. Irodánk a választott gyártóra optimalizált terveket készít, az építészeti tervektől egészen az alapanyag megrendeléséhez szükséges gyártmánytervekig.

Hogy épül fel a szerkezet?

Az általunk tervezett és kivitelezett épületek esetében előnyben részesítjük a hagyományos sávos, vagy lemez alapozást. A földszinti aljzatba minimum 14cm hőszigetelés és 5,5cm szárazesztrich aljzatbeton kerül. Az aljzat készülhet akár szárazpadlós megoldással is.

A külső határoló falszerkezet legtöbb esetben 5 rétegű 10cm vastag CLT panelből készül, mely belső oldalról vagy látszó minőségben készül és látszó is marad, ilyenkor az elektromos szerelvények helyét CNC-vel kimunkáljuk, vagy nem látszó minőségben készül és egy 4cm-es fa lecvázas előtétfalat kap, majd gipszkartonnal van burkolva. A külső oldalról alap esetben 20cm szálas kőzetgyapot, vagy farost homlokzati szigetelést kap. A falszerkezet készülhet egyéb megrendelői igényekre szabva, például homlokzati kőburkolattal, átszellőztetett fa, kompozit, vagy szálcement burkolattal is, illetve a belső oldalon az előtétfal vastagítható és szigetelhető is szintén szálas kőzetgyapot, vagy farost szigeteléssel.

Földszintes lakóház esetén, amennyiben a megrendelői igény, vagy egyéb épületszerkezeti kérdés nem igényel más megoldást, szeglemezes tetőszerkezetet tervezünk. Ilyenkor ez a megoldás egyben a födém és tetőszerkezet is, mely egy nagyon költséghatékony és megfelelő tervezés mellett (mely esetben össze van hangolva a többi épületszerkezettel) egy nagyon hatékony megoldás is. A padlásteret minimum 30cm befújt cellulózzal szigeteljük, a tetőt alapesetben cseréppel fedjük. A szeglemezes szerkezet álmennyezet készül. Természetesen itt is lehetőség van a megrendelői igények szerinti módosításra.

Tetőteres és emeletes épület esetében a födémet szintén CLT technológiával készítjük, ilyenkor a födémpanelek vastagsága 14-28 cm, fesztávtól és terhektől függően. A födémpanelek tetejére kőzetgyapot, vagy farost alapanyagú lépésálló hang- és hőszigetelést teszünk, melyet úsztatott szárazpadlóval, vagy szárazesztrich betonnal zárunk le. A födémpanelek aljánál is lehetőség van a látszó fa felületet meghagyni, vagy álmennyezetet és gipszkarton burkolatot készíteni.

Lapostetők esetében, mivel a faszerkezet révén kiemelt figyelmet kell fordítani a beázás elkerülésére ezért a födémpanelek tetejére a párazáró fólia réteg helyett egy második vízszigetelési réteget alakítunk ki egy 4mm-es alu betétes bitumenes vízszigetelő lemezzel, közvetlenül a CLT födémen. A párazáró és másodlagos védelmi rétegre, lejtésre gyártott PIR hőszigetelő rendszer kerül, mely 3+5mm bitumenes vízszigetelő lemezzel lezárva. A lapostető zöldtetőt, vagy járható burkolatot is kaphat. Járható terasz esetén erősen javasoljuk az állítható szintező lábakra helyezett burkolatokat, mivel a burkolat könnyed visszaszedhetősége elengedhetetlenül fontos a vízszigetelés állapotának szemrevételezéséhez, esetleges javításához.

Tetőterek tetőszerkezetei készülhetnek hagyományos ácsolt (ám minősített alapanyagokból és CNC-vel előregyártott elemekkel kivitelezve), vagy CLT technológiával is, a megrendelői igényekhez igazítva és/vagy a költségeket figyelembe véve.